A lamináris véráramlás folyamatának elemzése osztályon

Vér lamináris áramlású osztály, más néven steril osztály vagy egyirányú áramlású osztály nem egyetlen szoba vagy több szoba, hanem egy „tiszta ápolási egység”, amelynek központi elemét képezi ez a speciális szoba és más szükséges segédtéri egységek.

Általában többféle betegfélét is látunk az intézményünkben. Először is, vannak azok a betegek, akik leukémiás kezelésként saját vagy adományozott csontvelőátültetésen esnek át. Azután ott vannak a kemoterápiás kezelésre szoruló daganatos betegek, akiknél már megvolt az agresszív kemoterápiás protokollok alkalmazása. A súlyos égési sérülésekben szenvedők különleges ellátást igényelnek, valamint a súlyos tüdőbetegségekben szenvedők és a szervátültetést kapott személyek is. Ezeknek az embereknek gyakorlatilag nincs működőképes immunrendszerük, ami azt jelenti, hogy elengedhetetlen számukra, hogy teljesen steril környezetben éljenek, csupán a betegségektől való elkerülés érdekében. Ezért a megfelelő steril osztályok kiépítése elengedhetetlen a túlélésük szempontjából. A tisztaszobás technológiák jelenlegi gyakorlatát vizsgálva, a hematológiai osztályok és égési központok maradnak a kórházakban országszerte azok az elsődleges helyszínek, ahol ezeket a specializált osztályokat üzemeltetik.

Az aszeptikus ápolás különleges ellátási formaként emelkedik ki, amelyet azokban a lamináris áramlású osztályokon végeznek, ahol minden a fertőtlenítés körül forog. Itt a fő cél egyszerű, ugyanakkor kritikus: biztosítani, hogy a betegek kezelése teljesen szennyeződés-mentes környezetben történjen. Amikor valakinek be kell lépnie az egyik steril területre, akkor ezt egy meglehetősen szigorú folyamat előzi meg. Először kötelező gyógyfürdő, majd a teljes komplettenyér- és lábbelikombináció felvétele következik, amelyeket kifejezetten erre a célra terveztek. Semmit sem lehet bevinni a lamináris áramlású helyiségbe (megfelelő fertőtlenítés nélkül). A gyógyszerektől kezdve a személyes tárgyakig minden esetben szigorú szterilizálási protokollokon kell átesnie. Amint a beteg bent van, teljes mértékben azokra a szakápolókra támaszkodik, akik kezelik minden kezelési, napi rutinfeladatot és általános gondoskodást ezen szigorúan kontrollált térben.

1、A vér lamináris áramlású osztály elrendezése

A megfelelő hely kiválasztása nagyban befolyásolja e részleg hatékonyságát. Ideális esetben kerülnie kell a közeli szennyező forrásokat, például ipari területeket vagy forgalmas utakat. Fontos a csendes környezet, ahol nincs állandó zaj. A friss levegő keringése jelentősen befolyásolja a betegek gyógyulási időt. A legjobb gyakorlat szerint ezt a részleget a kórházkomplexum távolabbi végén kell elhelyezni, amennyiben ez lehetséges. Az egyéb részekkel szembeni elkülönítése segít megőrizni a szétválasztást, miközben biztosítja a szükséges hozzáférést a személyzet számára. Amennyiben több tiszta területnek kell megosztania a helyet ugyanazon épületen belül, akkor külön utakat kell biztosítani a kapcsolódáshoz, ugyanakkor fizikai akadályokat is be kell építeni a részlegek között. Ez a megoldás fenntartja a megfelelő higiéniai szabványokat az egyes osztályok között anélkül, hogy hátrányosan érintené a betegellátásban részt vevő orvosi csapatok közötti szükséges együttműködést.

A méretezés tekintetében nincsenek szigorúan meghatározott szabályok. A kórházak általában úgy döntenek a szükséges ágyak számáról, hogy figyelembe veszik az osztály tényleges helyiségméretét és az éves terheltséget. Egyszerű számításokhoz a legtöbb intézmény körülbelül 200 négyzetmétert tervez olyan osztályok számára, ahol csupán egy vagy két ágy van. Minden további ágy általában körülbelül 50 négyzetméter plusz helyet igényel. A hematológiai osztályoknak mindenképp figyelembe kell venni legalább négy lamináris áramlású szobát. Ezek a speciális helyiségek a tisztaság megőrzését szolgálják, ami kritikus fontosságú az immunszupprimált betegek kezelése során.

A lamináris áramlású osztályokon kívüli funkcionális tereknek is megfelelően be kell lenniük állítva. A létesítménynek tartalmaznia kell alapvető támogató területeket, például megfigyelőszobákat, ahol az ápolók érintkezés nélkül tudják figyelemmel kísérni a betegeket. A központi ápolóállomás a személyzeti műveletek irányító központjaként szolgál. A tiszta folyosók elkülönítése a szennyezett területektől az infekciókontroll szempontjából kritikus. A kezelőszobák szigorú zóna protokollt igényelnek. A steril tárolók biztosítják az eszközök biztonságát a használatig. Az előkészítő vagy felépülési szobák az eljárások előtti és utáni tevékenységeket bonyolítják le. Az ételkészítő területek az élelmiszer-biztonsági előírásokat tartják. A különböző szennyezettségi szintek közötti pufferterek segítenek a kereszt-szennyeződés megelőzésében. A gyógyszeres fürdők szakosított ellátási lehetőségeket biztosítanak. A betegvásároknak hozzáférhetőségi jellemzőkkel kell rendelkezniük. A látogatói folyosók lehetővé teszik a család hozzáférését, miközben fenntartják a kórházi folyamatokat. A hulladékkezeléshez kijelölt elszállítási területek szükségesek. A személyzetnek a kritikus területek betévedése előtt a megadott öltözőkben kell cipőt váltania. Az öltöző- és zuhanyzó létesítmények egyszerre szolgálják a betegeket és a személyzetet. Az orvosi irodák és ügyeleti szobák egészítik ki a képet, biztosítva az összes osztály komplex működését.

A fertőzések ellenőrzésének kulcsa a tiszta és piszkos területek elkülönítése. A tiszta ellátási egység bejáratánál fontos, hogy a különböző személyek és tárgyak mozgását úgy kezeljék, hogy mindenki a kijelölt útvonalon haladjon, csökkentve ezzel a kereszt-szennyeződés kockázatát. Egy jó megoldás az, hogy a fő osztálytól elkülönített, lezárt folyosót hoznak létre. Ennek a megoldásnak valójában kétféle funkciója van: az egyik a látogatók bejáratára, a másik a hulladékanyagok elszállítására szolgál. Ez a beállítás biztosítja a szükséges elválasztást a tiszta és szennyezett területek között, ami az egészségügyi ellátóhelyeken a betegbiztonság szempontjából kritikus.

A lamináris áramlású osztályok térigényének megtervezésekor a tervezőknek gyakorlati igényeket és költségvetési korlátokat kell összehangolniuk. A nagyobb terek nagyobb légtisztító rendszereket igényelnek, ami növeli a kezdeti építési költségeket és a folyamatos üzemeltetési kiadásokat is. A betegek általában körülbelül két hónapot töltenek ezekben a kontrollált környezetekben, így az idő során különösen fontossá válik a megfelelő térkihasználás. Tapasztaltunk már olyan eseteket, amikor a szűkös helyiség érzése miatt a bentlakókban klauztrofóbia alakult ki, ami ingerlékenységtől a teljes elszigeteltségig terjedő hangulati ingadozásokat eredményezett. Ezek az érzelmi válaszok valójában akadályozhatják az orvosi gyógyulást. A gyakorlati tapasztalatok és különböző intézményeknél végzett rendszeres ellenőrzések azt mutatják, hogy az optimális méretek meghatározott tartományokon belül mozognak. A legtöbb egység mennyezeti magasságát 2,2 métertől 2,5 méterig terjedően tartja, míg a padlófelületek körülbelül 6,5 m²-től 10 m²-ig változnak, és a mindennapi rutinhoz a körülbelül 8 m² bizonyult a legkomfortosabbnak. Érdekes módon a fejlemények azt mutatják, hogy az egészségügyi ellátók fokozatosan enyhén nagyobb terek felé mozdítják el a terveket, mivel a betegkomfort és jólét iránti elvárások változnak.

Amikor üvegablakok kialakításáról van szó egészségügyi létesítményekben, különböző területeken speciális szempontokat kell figyelembe venni. A személyzet számára szolgáló megfigyelőablakokat stratégiai helyen kell elhelyezni a fő osztály és az előtér vagy a tiszta folyosó között. Kommunikációs célokra párbeszédablakokat is telepítünk, amelyek közvetlen kapcsolatot teremtenek az osztályok és a látogatói folyosók között. Az ablakpárkányok lesüllyesztése fontos, mert lehetővé teszi a betegek számára, hogy fekvő helyzetből is lássák, mi történik körülöttük – akár az osztályon, ahol az orvosok és ápolók dolgoznak, akár a folyosón, ahol a családtagok látogatnak. Emellett élvezhetik a külső kilátást is. A párbeszédablakok többnyire olyan alumínium ötvözetből készült árnyékoló résszel vannak ellátva, amelyek nyithatók és zárhatók attól függően, hogy éppen szükség van-e a magánéletre. Ezek alatt az ápolási ablakok alatt gyakran található egy kis mozgatható panel, vagy akár egy külön erre a célra fenntartott nyílás az infúziós csövek számára. Ez a megoldás lehetővé teszi a személyzet számára, hogy alapvető ellátási elemeket – például ételt, gyógyszereket és infúziós folyadékokat – juttasson be a beteg szobájába anélkül, hogy belépne oda. A belépések számának csökkentése csökkenti a szennyeződés kockázatát, és segít fenntartani a létesítményben a magas higiéniai szabványokat.

Átadási ablakok kialakítása: Ezek az ajtók akkor működnek a leghatékonyabban, ha a szárnyakat a külső területekhez csatlakozó folyosókon helyezik el, így a személyzet szennyes anyagokat vihet át anélkül, hogy más tereket szennyezne. Ha a körülmények ezt a megoldást nem teszik lehetővé, akkor a hulladékot közvetlenül a keletkezés helyén is be lehet csomagolni, majd a tiszta folyosó szakaszban található kijelölt átadási ablakokon keresztül elszállítani. Steril tárolóterekben és azok konyháiban is szükség van ezekre az ablakokra, ahol élelmiszerek készülnek. Az ablakok segítenek a folyamatok zavartalan lebonyolításában, miközben fenntartják a különböző területek között szükséges higiéniai szabványokat.

2、Térentervezés

A hematológiai osztályok általában a belgyógyászati ápolási egységen belül kapnak helyet, de időnként saját, külön kijelölt részt is igénybe vehetnek. Tisztatér kialakításakor ügyelni kell arra, hogy ezek a terek a kórház többi területétől elkülönülve működjenek. Minden egyes tisztatérben számos alapvető funkcionális egység jelen kell, hogy legyen, például előkészítő terület a személyzet számára, privát fürdőszobák zuhanyzóval és fürdőkáddal a betegeknek, külön nővérszolgálati állomások, speciális mosási és fertőtlenítési zónák, valamint a szükséges tisztító berendezéseket tartalmazó helyiségek. A betegkomfort és a fertőzések megelőzése érdekében különösen fontos, hogy a fürdőszobák ezen tiszta környezetekben önálló egységek legyenek. Előnyös, ha minden tisztatér egyszerre csak egy beteg elhelyezésére szolgál, ezzel fenntartva a sterilitási szabványokat. A belépési pontoknál mindenhol két külön cipőváltó területet kell biztosítani a kereszt-szennyeződés megelőzéséhez a létesítmény különböző részei között. Végül, vérképző lamináris áramlású osztályokon a mosdókhoz olyan indukciósan működtethető csapokat kell használni, amelyek csökkentik a kontaktusfelületek számát, és ezzel csökkentik a fertőzések terjedésének kockázatát.

A vérkamrákhoz kezelési időszakban I. osztályú tisztaságú helyiségek szükségesek, míg a felépülési időszakban II. osztályú vagy annál jobb tisztasági fokozat elfogadható. A levegőáramlásnak felfelé történő befújás és lefelé történő elszívás mintáját kell követnie. Kifejezetten az I. osztályú kamrákban a betegágyakat magában foglaló betegmozgási zónákat függőleges egyirányú levegőáramlás kell, hogy ellepje. A befúvónyílás minimális területe körülbelül 6 négyzetméter kell legyen, és ideális esetben a rendszer mindkét oldalról lefelé történő elszívást biztosítson. Amennyiben vízszintes egyirányú áramlást alkalmaznak, ügyelni kell arra, hogy a betegterület az áramlás irányában a felső részen helyezkedjen el, az ágy fejrészét pedig ahol a friss levegő beáramlik, elhelyezzék. Minden kórterem légkondicionáló rendszerének két egymással párhuzamosan működő ventilátorból kell állnia, melyek egész nap folyamatosan üzemelnek tartalékrendszert biztosítva. A sebességszabályozás szintén fontos, legalább két különböző szélsebességi beállítást biztosítva. A gyakorlati irányelvek szerint mozgás vagy kezelés során a szélsebesség legalább 0,20 m/s kell legyen, pihenési időszakban pedig legalább 0,12 m/s. A hőmérséklet-szabályozás szintén kritikus. Télen a hőmérséklet nem eshet 22 °C alá, a páratartalomnak pedig 45% felett kell maradnia. Meleg időszakban a hőmérséklet ne haladja meg a 27 °C-ot, a páratartalom maximum 60% lehet. A zajszintnek 45 decibel alatt kell maradnia a kényelmes környezet biztosítása érdekében. Végül ne feledkezz meg arról, hogy minden szomszédos és összekapcsolt térnek kb. 5 Pascal pozitív nyomásviszonyt kell fenntartania a szennyeződési kockázatok elkerülése érdekében.

Egészségügyi létesítmények légkondicionáló rendszerének tervezésekor több kulcsfontosságú szempontot is figyelembe kell venni. Először is, a megfelelő térzónák kialakítása szükséges különböző tényezők alapján, beleértve a beltéri klímatermékeket, az orvosi berendezések igényeit, higiéniai szabványokat, működési órákat, hűtési terhelést és a különböző területek egyéb specifikus követelményeit. A funkcionális tereknek is saját dedikált rendszerekkel kell rendelkezniük. A zónákat úgy kell megtervezni, hogy a levegő ne keveredjen egymással, ez pedig segít megelőzni a kereszt-szennyeződést a kórházakban. Különös figyelmet kell fordítani azokra a területekre, ahol a tisztaság különösen fontos, illetve ahol komoly szennyeződési problémák vannak – ezeknek mindenképpen saját, elkülönített rendszerekkel kell rendelkezniük. Ennek helyes megvalósítása jelenti a különbséget a betegbiztonság és a létesítmény hatékony működése szempontjából.

A fürdőszobáknak megfelelő működés érdekében bizonyos előírásokat kell követniük. A betegellátó területeken a padlófelület legalább 1,10 méter széles és 1,40 méter hosszú kell legyen, az ajtóknak pedig kifelé, nem befelé kell nyílniuk. Ezekben a helyiségekben infúziós kampók is szükségesek. A ülővödrös WC-k esetén a WC ülőkéknek szennyeződésállónak kell lenniük, és könnyen tisztíthatónak, míg a nyomócsészés WC-k esetén a bejáratnál nem lehet magasságkülönbség. A WC környékén biztonsági fogódombok is szükségesek. Minden fürdőszobában legyen kis előtér, valamint automata kézmosó berendezés, nem kézi használatú. Ha kültéri mosdók elhelyezéséről van szó, akkor azokat folyosókon keresztül kell kapcsolni a fő épületekhez vagy osztályokhoz, mind biztonsági, mind kényelmi szempontból. Ahol csak lehetséges, ajánlott betegszámára készíteni nemhez sem kötött, hozzáférhető vásárlókat. A magán- és közfürdők tervezése egyaránt meg kell feleljen a jelenleg hatályos nemzeti szabványnak, a Hozzáférhetőségi Tervezési Kódex GB 50763 előírásainak.